| Téma: Magyar identitás |
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
 Anyanyelve nem román – „Mondtuk eleget, mondja most már más is”
Amikor 1997-ben betettem a lábam Székelyföldre (fogalmam sem volt, hogy így hívják, mert akkoriban a HAR-KOV elnevezés sokkal gyakoribb volt), tele volt a sajtó az 1989–1992-es események, a kisebbségekkel szembeni gyűlöletet és mérget köpködő politikai vezetők őrülete és paranoiája táplálta előítélettel. Ezek az előítéletek talán azért nem tudtak befolyásolni, mert fiatal voltam, és teljesen más dolgok foglalkoztattak, mint a tévénézés és az ultranacionalista sajtó olvasása.
Mindazonáltal elkerülhetetlen volt az érintkezés az ilyenfajta elemekkel, tekintettel arra, hogy közvetlenül az 1989. decemberi események után mindenki olyan dühvel kezdte mondani a véleményét, mint akinek évtizedekig pecek volt a szájában.
Moldvai vagyok, nem születtem és nem nevelkedtem magyarok között. Elég toleráns, a nacionalista elemek túlhangsúlyozásától mentes térségből származom, de – sajnos – még mindig elég nagy a tudatlanság a fejekben, hogy az emberek komolyan vegyék és elfogadják a felületes címkézéseket.
Székelyudvarhelyre való indulásom előtt, ahol az elkövetkező időszakban lakni szándékoztam, és ahol tíz évig tanítottam aztán román nyelvet, a következő szavakkal búcsúztattak: „Ne menj, kedves, mert megkéselnek a magyarok!” (tömbházbeli szomszédasszony). A magyarok nem késeltek meg. De gyökerestől kimetszették minden előítéletemet afelől, milyen lesz velük az együttélés egy olyan térségben, ahol ők alkotják a döntő többséget.
Természetesen ott sem szabadultam meg a szélsőségesektől és a szélsőségességtől, a sztereotípiáktól és azoktól a kísérletektől sem, melyekkel olyan irányból akartak befolyásolni, amit hevesen elutasítottam, bár az elején nem rendelkeztem elég érvvel.
Akkoriban olyan cikkek jelentek meg a központi sajtóban, melyek a „székelyudvarhelyi románok Gulágjáról”, a „román népesség enklavizálásáról” és sok más olyan dologról szóltak, melyeket még most is hallok, és amik a tudatlansággal és a szavakkal történő manipulálással szembeni tehetetlenség érzését keltik bennem. Az ott töltött tíz év alatt sohasem éreztem ilyesmit. Ugyanis nem zártam be magam a nyelvi közösség kényelmébe, hanem kerestem a kapcsolatot azokkal az emberekkel és főleg azokkal a közös elemekkel, melyeket csak akkor nem képes észrevenni az ember, ha vak vagy elvakult.
A székelyekkel kapcsolatban a nyelv sohasem volt akadály. A bármiféle kommunikációs kísérletre adott örök „nem tudom/nem értem”-ről szóló városi legenda ugyanazon kisstílűség része, célja a feszültségek és nézetkülönbségek fenntartása a térségben.
És ha már a nyelv került szóba, újra ki kellene mondani, amit központi szinten mindig is figyelmen kívül hagynak: ebben a térségben nincs kétnyelvű közeg.
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=181527&cim=anyanyelve_nem_roman_mondtuk ... |
|
|
|
| Rendes Kis |
|
 Moldovában dől el a Csíki Sör sorsa
Forrás: facebook.com
Tavaly decemberben a Hargita megyei törvényszék alapfokon elutasította a multinacionális cég keresetét, ezért a Heineken Románia fellebbezett. Az ügy a Marosvásárhelyi Táblabírósághoz került, de a Heineken kérte ennek áthelyezését, mert szerintük, Székelyföldön túl nagy szimpátiának örvend a manufaktúra, ezért nem születhet pártatlan ítéletet.
... http://erdely.ma/mozaik.php?id=180658&cim=moldovaban_dol_el_a_csiki_sor_sorsa |
|
|
| Békáscity |
|
Elhangzott napjainkban Budapesten, a Katona József Színházban, az "Illaberek" előadásán, és ledöbbentette a közönséget.
Kiss Judit Ágnes: Szó
Hazádból,
hogyha még bírod,
Ne menj el, ó, magyar.
Hogy menekülj, lesz mindig ok,
És mindig, hogy maradj.
Itt áldozat, s vajon mi ott?
Bevándorló lehetsz,
Nem tudhatod, végül melyik
A súlyosabb kereszt.
Ez a föld régóta ugar,
Terméketlen, sivár,
De van még , ki zenét szerez,
És színházat csinál,
Szeret és harcol semmiért,
Mert másként nem tehet.
Hogy itt vagy, erőt ad nekik,
S ők itt vannak veled.
Lehet, hogy nem jön jobb soha,
Ki itt él, mély repül.
Megúszhatják a vétkesek,
S te bűnhődsz vétlenül.
Míg annyi jóval tele
A másik serpenyő,
Ha baj van, ki ne mentené,
Ami még menthető?
De itt van szükség rád nagyon,
Sötétben lenni fény,
Hogy fölemeld, ki megrogyott,
És bátorítsd, ki fél.
Maradj, mert meg kell védeni,
Kinek nincs is hova,
Legyen szegény, hajléktalan,
Zsidó, meleg, roma,
Vagy bárki más, aki alól
Kihúzták a talajt.
Légy fül, ha semmit nem tehetsz,
Ki hallja még a jajt.
Ez frontvonal, ez harcmező,
S még így is otthonod,
Rád simul minden rég bejárt
Tered, kamaszkorod.
Taposhatnak röhögve mind
Az összes elveden,
De szétolvadnak a szavak
Az anyanyelveden.
Ne hidd, hogy semmi eszközöd,
Fegyver vagy te magad,
Mind különleges ügynök az,
Ki mégis itt marad.
Maradj, tövisnek bőr alatt,
Ha bírod még, magyar,
Légy viszkető seb, mit kéz
Álmában is vakar.
Itt áldás is, másutt csak egy
Bevándorló lehetsz.
Ki mondja meg, végül melyik
A súlyosabb kereszt. |
|
|
|
| Békáscity |
|
Luca napi szokások – Wikipédia
hu.wikipedia.org/wiki/Luca_napi_szokások Cached
Luca napjához több népszokás is kapcsolódik. Ezek eredete valószínűleg az, hogy a Gergely-naptár bevezetésekor jó ideje ez a nap volt az év legrövidebb ... |
|
|
| Rendes Kis |
|
 A fociban is elfogadhatatlan a magyar beszéd?
Forrás: prosport.ro
Legyőzte a bajnoki címvédő bukaresti Steaua-t a marosvásárhelyi ASA.
Costel Gâlcă a Steaua edzője elsősorban a játékvezetést hibáztatta, másrészt szerinte elfogadhatatlan, hogy egy magyar nemzetiségű játékos, az ASA-s Sepsi László magyarul beszéljen a szintén magyar nemzetiségű Nagy Miklós partjelzővel.
... http://erdely.ma/sport.php?id=175161&cim=a_fociban_is_elfogadhatatlan_a_magya ... |
|
| Rendes Kis |
|
Értékes levéltári magyar iratok a nagyváradi szeméttelepen – VIDEÓ
Több mint száz éves, pecsétekkel, és aláírásokkal ellátott zömében magyar anyakönyvi, városrendezési, és más hivatalos dokumentumokra bukkantak a nagyváradi szeméttelepen. Az iratokat a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetőségének adták át.
Egyelőre tisztázatlan, hogy a több mint 100 évre visszanyúló, több magyar települést is érintő iratok, miként kerültek a szeméttelepre.
Az egyházi, néptanácsi, bírósági, és más eredeti pecsétekkel ellátott hivatalos iratok a nagyváradi szeméttelep válogatócsarnokából menekültek meg a feldolgozástól. Az iratok, amelyek korrajzi, egyházi, és kultúrtörténeti szemszögből egyaránt érdekesek, az 1800-as évektől az 1982-as évekig terjedő időszakból származnak, és egyrészt személyi jellegű, de közérdekű információkat is tartalmaznak.
... http://erdely.ma/mozaik.php?id=170061&cim=ertekes_leveltari_magyar_iratok_a_n ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
|
Az osztrákok azért olyan boldogak, mert nem érik föl ésszel, hogy milyen vacak ez az élet ! |
|
|
| Rendes Kis |
|
 Nagyváradon magyarul tanulnak a románok – VIDEÓ
Egyre több román tanul magyarul Nagyváradon. Egyesek román-magyar határ menti közös programokban vesznek részt, mások munkahelyükön dolgoznak együtt magyarokkal, de akadnak olyanok is, akik magánéleti, családi okok miatt döntöttek úgy, hogy megtanulnak magyarul.
Cartis Diana ebben a szépségszalonban dolgozik, ahol valamennyi munkatársa és az ügyfelek többsége is magyar.
Azért tanulok magyarul, mert sok magyar kollégám van és szeretnék beszélni velük és a vendégeimmel – nyilatkozta Cartis Diana nagyváradi manikűrös.
... http://erdely.ma/mozaik.php?id=167678&cim=nagyvaradon_magyarul_tanulnak_a_rom ... |
|
|